A Csóványos meghódítása Királyházáról indulva

A korábban már említett Börzsönyi hétvégénk második napján tettük meg ezt a túrát. Igazából lehet egész napos, de fél napos is, attól függően, hogy hogy haladunk. A menetidő alapján inkább egy fél napos gyalogtúra, de ha szép az idő és nem sietünk, kitölti az egész napot.
Eredetileg Kemencéről akartuk megmászni a Csóványos, de minekutána az első napon sikerült a kis séta helyett egy közepes túrát megtennünk (csak itthon jöttünk rá utólag, hogy ez az első kis túra nagyobb volt, mint a Csóványosra felkapaszkodni Királyházáról) és a mindenféle boka- és térdproblémáink miatt nem vállaltuk a hoszabb távot.

Kiindulási pontunk Királyháza volt, a cél pedig a Börzsöny legmagasabb csúcsának, a Csóványosnak a meghódítása. Királyházára elméletileg kocsival nem lehet behajtani, mivel az autóutat csak azok használhatják, akik Királyházán szállnak meg.Viszont Kemencéről biciklivel is eltekerhetünk ide, mivel nem megterhelő az útszakasz, ellenben kifejezetten gyönyörű.

Szóval Királyházáról (357 m) indultunk. A táblák jelzése szerint 2 és félóra felfelé az út, ami nagyjából reális. Mi 3 óra alatt értünk fel durván, de közben többször megálltunk napozni kicsit a szép időben.

Az út kezdetén a patakvölgyben haladtunk egy kellemesen lankás szakaszon.

Egy idő után kettéágazik az út (ide csatlakozunk majd be visszafelé is) és mi jobb kéz felé mentünk, átkelve a patakon.

a befagyott Rakottyás-patak

Ezt követően elkezd emelkedni az út, az elején egy meredekebb szakaszon kaptattunk felfelé, ezt követően enyhül az emelkedő. Mivel mi kora tavasszal jártunk itt, a magas fák ellenére is lehetett körben látni, hogyan emelkedünk a környező hegyek fölé.

Az emelkedő végén felértünk a Nagy-Mánára (707 m). Itt egy hangulatos kis tisztás várt minket a csúcson, tökéletes a tízórai elfogyasztására és egy kis pihenésre. A kilátás egyszerűen gyönyörű.

Kilátás a Nagy-Mánáról

Ezt követően elhagyjuk a Nagy-Mána-bércet, és a gerincen kicsit leereszkedünk, majd a Sasfészek-bércen haladva ismét emelkedünk. Ekkor értük el a hóhatárt.

elértük a hóhatárt :)

A havas, kopár erdő különleges hangulatot kölcsönzött az útnak. Így jutottunk fel végül a fokozatos, enyhe emelkedőn a Csóványosra.
A kilátóba nem mentünk fel, így a kilátást nem tudtuk lefotózni. A Királyházáról a Csóványosra vezető útvonalon alig találkoztunk túrázókkal, Diósjenő felől azonban már jóval nagyobb volt a "forgalom".

Csóványos (938 m)

Lefelé úgy döntöttünk, hogy egy másik útvonalon haladunk. Itt őszintén szólva az elején megküzdöttünk, mert a hóban az ember sokszor automatikusan halad a lábnyomok után. És egy helyen bizony nehezen lehetett észrevenni a jelzést, hogy hol kell balra kanyarodni, hát mentünk az előttünk lévő lábnyomok után. Amik egyszer csak elfogytak. :) Szóval csak óvatosan, a Csóványosról lefelé a piros jelzés az elején egy kicsit kusza erdőben halad. :)

Az út lefelé erősen lejtett, így gyorsan haladtunk rajta. Túl sok látnivaló nincsen rajta, a térkép írt ugyan egy Pogányvár nevezetű helyet, de nem találtunk romokat út közben. Csak hangulatos, elvarázsolt erdőket. :)

Mivel viszonylag meredek volt a lejtő, így gyorsan lejutottunk annak a pataknak a völgyébe, melyről felfelé menet leágaztunk. Itt már csak szépen vissza kellett sétálnunk. Lefelé kb. másfél óra volt az út.

ADATOK:

Útvonal: Királyháza (357 m) - Nagy-Mána-bérc - Nagy-Mána (707 m) - Sasfészek-bérc - Csóványos (938 m) - Pogányvár (823 m) - Királyháza (357 m)
Táv: 12 km
Szintemelkedés: 666 m
Menetidő: kb. 4 óra (mi olyan 5 órát kirándultunk nagyobb pihenőkkel együtt)

túraútvonal