Achensee, Dalfazer Wasserfall (Ausztria, Tirol)

Tiroli nyaralásunk (az összefoglaló itt olvasható) első szállása Maurach faluban volt, ami Tirol legnagyobb tavának, az Achensee partján fekszik. A tavat 2000 méter magas hegyik veszik körbe, fantasztikus látványt kínálva a tó partjáról. Rengeteg program kínálkozik itt is, ezekről majd a bejegyzés végén írok, mi azonban csak egy könnyű sétát tettünk első nap a tó partján. Nagy hőségben voltunk, így még túrázni sem volt erőnk. A tó mellett kevés település van, igazából csak három, egy a déli és északi csücskében, egy pedig a nyugati partján (Pertisau), ez talán a legpuccosabb is :) (igaz, az északit, Scholastikat nem láttuk).  A tó egyébként 9 km hosszú, keleti oldalról a Rofan-hegység (Rofangebirge) határolja, míg nyugatról a Karwendel-hegység (Karwendelgebirge).

A tavat végig körbe lehet sétálni, ez egy szép hosszú, 22 km-es kirándulás, de van lehetőség arra is, hogy egyik irányba hajóval tesszük meg ezt az utat. Mi csak az első pár km-t sétáltunk a tó keleti partján, a "hajlatig", hogy elnézhessünk a másik irányba is, valamint előzetesen rábukkantunk az interneten, hogy itt van egy igazán impozáns vízesés (Dalfazer Wasserfall) is, amit mindenképpen meg akartunk nézni.

Sétánkat tehát a parthoz közeli Maurach faluból indítottuk. 

Kilátás a tó irányába Maurach falucska széléről

Innét a Häusern és Buchau falvak mentén haladtunk tovább, majd a part mentén kiépített ösvényen. A tavat nem lehetett végig mindenhol látni, cserébe a 30 fok feletti hőségben menedéket találtunk az út menti fák alatt. Sok helyen strandoltak is, bár őszintén szólva, számunkra a 20 fokos víz annyira nem volt csábító, így inkább csak sétáltunk. :)

szemben Pertisau

Picit feljebb halad az autóút, ugyanis a keleti oldalon egyáltalán nem lehet autóval eljutni a tó északi csücskébe. Egy helyen felsétáltunk az autóút melletti kis fogadóba, hogy a szép kilátás mellett igyunk egy jó kávét. :)

Mint korábban írtam, mi nem gyalogoltunk túl sokáig, csak szerettünk volna elnézni a másik irányba is, és onnét visszafordultunk.

kilátás északi irányba

a túlpart

Visszafelé úton ejtettük útba a vízesést, ha jól emlékszem, nem volt túlságosan jól kitáblázva, egy helyi kis vázlatos térkép alapján próbáltunk rátalálni. Szerintem nem mindenhol haladtunk a hivatalos úton, mert volt, hogy a z erdőn vágtunk át egy kisebb szakaszon, így az is lehet, hogy máshonnét jobban ki volt táblázva. Minden esetre megérte a kis eltévedést, mert meglepően nagy és szép volt a vízesés, egy remek kis kilátóhely is volt hozzá építve, ahonnét mind a vízesésre, mint a tó irányába, a völgyre is remek kilátás nyílt.

balra a kis kilátóterasz

kilátás a terszról

Hivatalosan egyébként Buchauból lehet felsétálni a Dalfazer vízeséshez, nem is hosszú úttal, kb fél órás (lassabb tempóval is maximum 45 perc), igaz, ez végig felfelé halad. Szintben kb. 300 méter, ami azért nem olyan vészes, de tény, hogy azért nem adja magát olyan könnyen. :) Bővebb információk a vízesésről itt olvashatóak. Természetesen lehet még tovább is túrázni, elsősorban a Dalfazalmhoz, ahol egy barátságos ki hütte vár minket napozóterasszal. A vízesés melletti sziklafal egyébként kedvelt sziklamászó hely is.

kirándulásunk az Achensee partján, a Dalfazer vízeséshez, kékkel jelölve

Amit mi kihagytunk, de visszamennénk:
- Hajókázás a tavon, ha valaki kevésbé szeret gyalogolni. Információk, menetrend a hajóról itt.
- Van egy nagyon kis bájos gőzmozdony (Achenseebahn), ami itt jár, gyerekekkel biztosan nagyon jó program, részletek, menetrend, árak itt.
- Túrázni mindenfelé, számtalan kirándulóhely van itt, rövidebb, hosszabb túrautakkal, bárhová megyünk is, biztosan mindegyik gyönyörű. Az alábbi online térképen rengeteg túraút található, részletes adatokkal, és még a hütték és minden más is megtalálható rajta. Ami nekünk egyébként kisebb túrával még nagyon tetszett, hogy Pertisaiból fel lehet mászni egy kisebb magaslatra, ahonnét állítólag nagyon szép kilátás nyílik az egész tóra.
- Ha már túrázás, a tó partján van két felvonó is: a Rofanseilbahn (Maurachnál) és a Karwendelbergbahn (Pertisaunál). Azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy kirándulni innét is lehet bőven. Személy szerint nekem egyébként a Rofanseilbahn tetszett jobban, onnét vadregényesebb túrákat lehet tenni, számos 2200 m magasságú csúcsra.

Lefotóztunk egy remek térképet a Maurachból elérhető látnivalókról, túrautakról is a Rofan hegységben. Érdemes rákeresni a google-ben a képek között a csúcsokra, hát lenne mit megnézni és megmászni itt is. :)

Nyaralás Tirolban és Vorarlbergben (Ausztria) - összefoglaló

2013-ban egy csaknem két hetes nyaralást töltöttünk Ausztriában, pontosabban Tirolban és Vorarlbergben. 2-3 naponta kerestünk új szállást, és mindig arra kirándultunk, amihez éppen kedvünk volt. Életem talán eddigi legszebb utazása volt ez. Igaz, én eleve Ausztria-mániában szenvedek, Tirol szépségeit pedig nem kell ecsetelni. Nagyon sok mindent láttunk, és még többet hagytunk ki, nem kétlem, hogy járunk majd még erre a jövőben is. :)

Szállások közül csak a legelsőt foglaltuk le itthonról, mivel nam akartuk előre megkötni, hogy mikor merre kell kirándulnunk. Mindenkinek csak javasolni tudom, ugyanis előre sokkal nehezebb néhány éjszakára foglalni szállást, ott pedig már úgy vannak vele, hogy az egyébként kiadatlan apartmannak ez talált pénz, így sokkal jobb helyeken aludtunk jobb áron. Mi ugyanis ismét apartmanokban laktunk, kellett is az egész napos kirándulásokhoz csomagolni mindig az ételt. :)

Az egyes kirándulások leírásai ismét az adott blogbejegyzéseknél olvashatóak majd.

1. nap: utazás autóval Maurach településre, az Achensee mellett.

2. nap: séta az Achensee körül gyalogosan, valamint a Dalfazer vízeséshez.

3. nap: kirándulás a Gramaialmhoz, onnét pedig egy körtúrát tettünk a Lamsenjohchüttéhez, majd a Hahnkampl (2080 m) csúcsára

4. nap: továbbutaztunk Zillertalba, ahol egy rövid sétát tettünk a Stillup völgyben, majd szállást kerestünk a következő pár napra.

5. nap: autóval elkirándultunk a közeli Schlegeisspeicherhez, innét tettünk egy gyönörű, igazi magahsegyi élményt nyújtó körtúrát.

6. nap: egy kis kitérő a Krimmli vízeséshez, amit nem csak alulről, hanem felülről is megcsodáltunk a hőségben.

7. nap: felvonózós kirándulás a 3250 m magas Hintertux gleccserre, egy kisebb gyalogtúrával és egy lélegzetelállító, gleccser alatti jégbarlang sétával.

8. nap: autóút tovább Vorarlbergbe a Silvretta/Montafon völgyön át és ismét szálláskeresés.

9. nap: a rossz időre való tekintetel kirándulás Feldkirch városkába, Vorarlberg fővárosába.

10. nap: túra a Montafon völgyből a Hohes Rad-ra.

11. nap: autóút a Bregenzerwald úton, és ismét szálláskeresés

12. nap: autós kirándulás a Boden-tóhoz, mind a svájci, osztrák és német oldalon.

13. nap: és végül egy hosszú hazaút.

Balos (Görögország, Kréta)

Nyugat-Krétán számos különleges tengerpartot találhatunk. Az útikönyvek tanúsága szerint a legszebb strandok közül több itt található. Nos, bár Kelet-Krétát mi még nem láttuk, így nincs összehasonlítási alap szigeten belül, de valóban gyönyörű partokat találtunk. Az egyik első Balos part, vagy lagúna, ki hogy nevezi. Igazából még az utazás legelején egy kollégám mutatott képeket róla, és azonnal tudtam, hogy nem hagyhatjuk ki. Ő javasolta at is, hogy ha bérelünk autót, akkor inkább azzal érkezzünk, mivel kocsival is megközelíthető. A legtöbb turistát egyébként hajóval hozzák ide, legközelebb Kissamos településről. A neten olyan 25 euró/fő körüli árakat találtam a hajóútra, és ha kiszámoljuk, négy főnek egészen biztosan megéri egy egyszerűbb autót bérelni, mint hajóval menni. Arról nem is beszélve, hogy alkalmazkodni kell a hajó indulási időpontjához. De ami még fontosabb, hogy ha hajóval érkezünk, kimaradunk a lenyűgöző panorámából. Márpedig ha egyszer már ott vagyunk, nem akarunk a tüzes forróságban felmászni a sziklákra a kilátás miatt.
Bokáig, vagy épp derékig érő, kristálytiszta, türkizkék vízzel teli lagúna. Egy kis félsziget helyezkedik el itt, mindkét oldalon öblöt alakítva. A félszigetre is fel lehet mászni, kirándulni, de mi inkább a parton töltöttük az időt.

De hogy is lehet pontosan ide jutni? A helyieknek nem érdekük, hogy túl sokan érkezzenek ide autóval, ezért nem mondhatni, hogy nagyon ki lenne táblázva. Kissamos után Trachilos irányába kell tovább haladni a főúton, ezt követően pedig egy kis szakaszon délnek fordulni, Gramvousa irányába. Erre nem kell sokat haladnunk, jobb kéz felé lesz kiírva egy kis picike útra, hogy Balos Beach. Ha a Balos Beach Hotelt elérjük, akkor már jó helyen járunk. Innét ugyanis csak egyetlen út vezet tovább a sziget északnyugati csücskébe. Az út nem túl jó, hol apró kavicsos, hol nagyobb köves, így nagyon lassan lehet csak haladni rajta.

Kilátás az autóútról

Őszintén szólva eleinte azt hittük, rossz felé megyünk, mert rajtunk kívül senki nem volt az úton. Aztán volt nagy meglepetés, mikor egy teli parkolóban találtuk magunkat. :)

a parkoló

Innét viszont már csak gyalog megy az út, meg szamárháton, ha valaki épp arra vágyna. :) Vizet feltétlenül vigyünk magunkkal, mert habár lent már lehet venni a parton, de a tűző napon a köveken sétálni igencsak megterhelő. És indulás előtt ne felejtsük el bekenni magunkat naptejjel, és mindenképpen vegyünk fel sapkát, kalapot, kendőt, bármit, ami védi a fejünket. A kopár, kietlen út is csodaszép, mivel meglepő, hogy épp egy lagúna felé haladunk, a távolban pedig hatalmas sziklák és hegy magasodik.
A parkoló viszonylag magasan van, tehát innét végig ereszkedni kell lefelé, viszont ennek köszönhetjük a csodálatos panorámát.

így indul az út az öböl felé

kilátás a távolban, az öböl jobbra bújuk meg

Az út lefelé egyébként elég jól ki van építve, de azért kisebb-nagyobb köveken kell haladni (kivéve lentebb, ahol lépcső van kiépítve), én inkább azt mondanám, ne flipflopban vagy papucsban induljunk neki, hanem inkább egy stabilabb szandálban, ideális esetben túraszandálban.

És akkor íme, a kilátás a magasból, lefelé haladva:

A fenti képen lehet látni, hogy a sziget "bal oldalán" egy természetes zátony zárja el az öbölt a mély víztől. A nagy kompokkal például ezen a részen kötnek ki. Jobb oldali irányban viszont nagyon hosszan sétálhatunk a derékig érő vízben.

 

jobbra a távolban Gramvousa sziget

 

A strand remekül ki van építve. Mindenütt hangulatos nyugágyak, és még a napernyők sem harsány színben pompáznak, azokat is próbálják minél inkább beleolvasztani a tájba. Persze rengetegen vannak, a sziget távolabbi résziről hatalmas hajókkal hozzák a látogatókat (épp ezért este, alkonyat felé, mikor eltűnnek a hajók, már egészen más kezd lenni a hangulata. Persze vannak rutinosak, akik csak ilyenkor érkeznek. :)). Van több büfé is, rendes meleg konyhával és van WC is, ami azért nem hátrány. :)

A napernyő és nyugágy bérlet itt sem drágább igazán, mint máshol, el is gondolkodtunk rajta, hogy lehet valami megegyezés erre, bár így is horror összegeket szedhetnek be belőle. :)

bizonyos részére csak a vízen át visz az út :)

A partszakasz különlegessége az enyhén halványrózsaszínű homok, ami állítólag a koralltöredéknek köszönhető. Minden esetre meseszép.

A kirándulás költsége:
- Autóval: autó bérleti díj
- Parkolás, útdíj: őszintén szólva nem emlékszem már rá, de szerintem nem volt
- Hajóval: kb. 25 EUR/fő (2014-es árak alapján)


Amit mi kihagytunk, de visszamennénk:
Vannak hajókirándulások, amelyek Balos mellett Gramvousa szigetre is elvisznek. A sziget különlegessége a hatalmas sziklatömb tetején álló, jó állapotban lévő erőd, ahonnét minden bizonnyal meseszép lehet  a kilátás. Van egy kisebb, homokos öble, szintén ragyogó kék vízzel.