Falasarna egy hosszan elnyúló, hegyekkel körbevett tengerpart, több helyen sziklákkal, vagy sziklás szakaszokkal szabdalt. A vadregényes, köves szakaszok között pedig finom homok és türkizkék víz várja a turistákat. A tenger többnyire lassan mélyül, a homokpad pedig megtöri a hullámokat, így maga a látvány is igazán lenyűgöző, arról nem is beszélve, milyen jó megmártózni benne.
Megközelíteni az északi part irányából Kissamos felől lehet, innét Gramvousa irányába kell dél felé haladni, majd Platanosnál kell letérni a tengerpart irányába. A partra egy kanyargós, de teljesen új autóút visz le. Fentről fantasztikus látvány a kopár sziklák övezte kis édenkert. Minden tiszteletem a helyieké egyébként, minden talpalatnyi hasznosítható területet megművelnek itt. Aznap nem volt ragyogó napsütésünk, a felhők folyamatosan ott gomolyogtak felettünk, de így is csodás idő volt.
Eredetileg azt hittük, hogy egy nagy strandja lesz Falasarnának, de hamar rá kellett jönnünk, hogy itt igazából minden strand. Nagy központ itt nincs, igazából még település se, csak néhány szállás (az is alig), bár és egy élelmiszerüzlet. Amikor mi itt jártunk július elején, kifejezetten kihalt volt a part, bár a megszámlálhatatlanul sok, strandon felsorakoztatott nyugágy azt engedte sejtetni, hogy szoktak itt többen is lenni. :) Minden esetre aznap kevesen voltak, de igazából szerintem még nagy tömegben is lehet eldugott kis öblöket találni.
Mi autóval a part északi végén álltunk meg, idáig szerintem már kevesebben jönnek el. Egy rettentően hangulatos bár parkolójában álltunk meg, ahol elköltöttük nyaralásunk egyik legszebb kilátással társított kávéját. :)
A partra egy kis lépcsőn lehetett a szikláról leereszkedni. Nyugágyat pár euróért itt is lehetett persze bérelni, és utána csak élvezni a látványt és a hullámokat. :)
Mi miután letelepedtünk és fürödtünk egyet, gyalog elindultunk a déli partszakasz feltérképezésére. Elég sokat kellett gyalogolni, mire a fő strandra eljutottunk, de közben csodaszép kilátásban volt részünk.
A fő strandon van büfé is, de az is fentebb, így tényleg háborítatlan homokpadokon napozhatunk. Ha be akarjuk gyalog járni a partot, akkor érdemes egy használhatóbb szandált felvennünk a flipflop helyett, mindenképpen vigyünk magunkkal vizet és sapkát/kalapot. Árnyék nincs az úton, már ahol útnak lehet nevezni, de többnyire csak keresztülvágtunk a sziklákon egy nyomvonalon. Az északi résztől a nagy strandig kb 1 km a táv, kényelmesen kb fél óra alatt lehet megtenni. Félúton van egy étterem, ami egy sziklaszirtre épült, érdemes oda is felsétálni, a teraszáról csodás panoráma nyílik.
Őszinte leszek, nekem ez volt az egyik nagy kedvencem a szigeten. Biztos hozzájárult, hogy kevesen voltak, de ez a part még megőrizte az eredeti szépségét, még nem alakította át teljesen a turizmus. Igazi vad táj, ahogy az útikönyvben olvastuk, még a vadkempingezést is megengedik. Ha jól emlékszem, valahol azt olvastam, hogy a hippik kedvelt helye volt, hát nem csodálom. Ha el akarnék vonulni picit a világ elől, örömmel töltenék el itt tavasszal vagy ősszel egy hetet, csak bámulva a tengert és hallgatva a csendet. :)
Állítólag egyébként főszezonban ide is egy napos hajókirándulással hozzák a látogatókat, mint Balosra (leírás itt olvasható) vagy Elafonisibe, de szerencsére mi ebből kimaradtunk, mikor itt jártunk.
Részletes angol nyelvű leírás Flasarna-ról az alábbi linken: http://www.west-crete.com/excursion-falasarna.htm
Agia Marina-ban lévő szállásunkról (Chaniától nyugatra) egyébként szűk 1 órás autóút vezetett ide, kb 45 km.
