Ennek megfeleloen mi is ket oldalrol kozelitettuk meg, ezt a tengernek latszo allovizet. Peruban Punoban volt a szallasunk, ahonnan hajora szalltunk es Uros szigetvilagra mentunk. Itt az indianok skanezenekben elnek, amely nem mas, mint nadbol keszult uszogaul. Utkozben megtudhattuk, hogy a csaladok szamara komoly kihivas, a gyerekek iskolaba jaratasa. A kicsik ugyanis, Punoban tanulnak, ahova iskolabusz helyett iskola hajo szallitja oket. Ennek a koltsege komoly terhet jelent a szulok szamara.
Megerkeztunk a szigetre, ahol mar vartak minket a csaladok. Egy csaladfo a lanyai, azok ferjei es a gyerekek. Bemutattak, mivel toltik a napjaikat, igy imitaltak a halaszatot a vizi madarakra vadaszast, nadbol ajandektargyak kesziteset, valamint bemutattak, hogyan epitik fel szigeteiket, amelyen a nadat evenkent cserelik.
Ezutan meginvitaltak kunyhojukba, majd portekaikat kinaltak.
A szigetrol atvittek minket egy nadbol keszult hajon a " kozponti" szigetre, ahol szallashelyek is varjak a turistakat es persze boltok. A nadhajobol akkor szallhattal ki, ha 10Solt ( 1000,- Ft) kifizettel. Bucsuzoul meg indulas elott a sziget aszzonyai enekeltek....
Oszinte leszek: mindig gyuloltem a folklort, a turista hulyiteset. Na ez az volt magas fokon. Szivesen tamogatom az indianok leszarmazottait, mondjak meg mennyivel, de ne fiztessenek velem egy ilyen pojaca turaert, ahol meg tovabbi penzekkel is levesznek. Szamomra ez igazan negativ elmeny volt.
A turista hulyites utan tavolsagi buszra szalltunk es atmentunk Boliviaba. A hataron le kellett szallni gyalog atmenni, kileptettek Perubol es beleptettek Boliviaba. Papirok, felesleges adminisztracio, stb., de ez legyen a legnagyobb bajunk😀. Boliviaban az elso estet Copacabanan toltottuk. Nem ittam tul sok rumot, higgyetek el, itt is van Copacabana. Ez a Titicaca to partjan epult hangulatos telepules. A Copacabana egyebkent nevet a fekete szurol kapta, aki megmentette a halaszokat a viharba. Tobb jo cselekedeteert, tobb helyet is elneveztek a szuzrol😀.
Masnap reggel ujra kihajoztunk, utunk most a Napszigetre vezetett. Elore aggodtam, milyen folklor var ott ram... Ehhez kepest egy mini paradicsomba erkeztunk. Csodas dombtetore epult telepules, a parton kavezokkal a sziget tele fantasztikus novenyekkel, a hegy tetorol csodas panoramaval a tora. Csacsik hada mindenfele es nem mellesleg kedves emberek. A felmaszassal meggyult a bajom, 3xxx meter magasan voltunk, s bizony mar az elso egyharmadon lihegtem, mint a kutya. De megnyugodtam, mikor 24 eves utitarsam, oxigen palack utan kialtott😀
A Napsziget az inka kukturaban fontos zerepet tolt be. A legenda szerint Wiracocha teremetett mindent az univerzumban. O a Titicaca tobol emelkedett ki soteseg idejen, hogy elhozza a foldre a vilagossagot. Wiracochanak egy fia es ket lanya volt. Fiat Intinek hivtak, ami napot, egyik lanyat Mamma Quilla-nak, ami holdat, mig a masikat Pachamama-nak, ami pedig anyafoldet jelent.
A nagy ozonviz idejen csak 2 ember maradt eletben, ok Inti gyermekei voltak. Ok a napszigeten erkeztek a foldre, ahol feladatuk volt, higy megtanitsak az embereket a foldmuvelesre. Nagyapjuktol kaotak egy arany botot azzal, hogy ahol az legkonyebben behatol a foldbe, ott alapitsanak varost. Igy jott letre cusco, az inkak fovarosa. Az ozonviz utan eletben maradt emberek pedig ustenkent kezdtek tisztelni Manco Copacot es Mama Occlot.
A szigetre erve szobraikat is megtekinthetjuk. A sziget tetejen lathato egy puma alaku szikla ( vajon az-e vagy sem ezt tobben vitatjak😀), valamint szembe vele az inka asztal. Egy sziklaban lathato tovabba keg bemelyedes, errol azt tartja a kegenda, hogy itt szulettek meg a Nap fiainak gyermekei.
Legendatol fuggetlenul, fantasztikus a sziget. Szivesen eltoltottem volna par napot, setalgatassal, pihenessel. Azt tartjak rola energiat ad a sziget, en is ereztem valamit😀
